Nyugdíjelőleg: Ki, mikor, meddig kaphatja?
Az Országos Nyugdíjas Parlament legutóbbi ülését 2025. november 28-án tartották az Országházban, ahol kiemelt téma volt a nyugdíjelőleg igénylése. A nyugdíjra jogosult személyek számára, ha a nyugdíjuk összege nem állapítható meg a szükséges valorizációs szorzók hiánya, adathiány vagy egyéb okok miatt, a nyugdíjmegállapító hatóság, azaz a kormányhivatal, nyugdíjelőleget állapít meg, hogy biztosítsa a folyamatos ellátást.
A nyugdíjigény elbírálására általában 60 nap áll rendelkezésre, amely időtartam alatt az igénylőknek nem kell várniuk a szükséges adatok, beleértve akár külföldi forrásokat is, beérkezésére. A nyugdíjelőleg célja, hogy elkerülje az ellátás nélkül maradást, ha a hosszabb elbírálási folyamat oka bármilyen olyan körülmény, ami kívül esik az igénylők befolyásán.
A nyugdíjelőleg leggyakrabban azok számára kerül megállapításra, akik az év elején nyújtják be nyugdíjigényüket, és várják a valorizációs szorzók hivatalos közzétételét, vagy akik nemzetközi nyugdíjigénylés miatt várakoznak a külföldi hatóságok által igazolandó adatokra.
Az eljárás részletei
A nyugdíjelőleg megállapítása nem határozattal, hanem végzéssel történik, a rendelkezésre álló adatok és a hatályos jogszabályok alapján. Az ügy érdemében döntő határozat a nyugdíjmegállapító hatóság részéről később születik meg. Fontos tudni, hogy ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylők jogosultak kérni a nyugdíjelőleg összegének módosítását a friss információk alapján. Ezt a kérelmet szintén végzéssel bírálja el a hatóság.
A nyugellátás végleges összegének megállapításakor a folyósított nyugdíjelőleget a megállapított összegbe be kell számítani. A jogorvoslat lehetősége is megmarad, mivel a nyugdíjmegállapító hatóságot a nyugdíjelőleg megállapításáról szóló végzés nem köti, kivéve, ha azt már bírósági eljárás keretein belül elbírálták.
A jövőbeni változások és új tények felbukkanásakor a nyugdíjmegállapító hatóságnak lehetősége van a bíróság határozatától eltérő döntés meghozatalára, ha új közlések, alátámasztott számadatok vagy bizonyítékok érkeznek az eljárás során.
