Lázár János és a Batidai Luxusvadászház: Az Osztalék Talányai
Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere, már régóta a figyelem középpontjában áll, de most újabb rejtély övezi luxusvadászházát, a Batidai vadászkastélyt. Tudniillik, a Grosswiese Zrt.-ben való részvényesi státusza és az abból származó osztalék kérdéses, minthogy a cég sajátos megállapodásai még kérdésesebbé teszik az ügyet. A miniszter kifejtette, hogy adott esetben úgy tűnik, tulajdonostársai teljes mértékben átengedik neki az osztalékot, ami adózási szempontból ajándékozásnak minősülhet.
A 2024-es évre vonatkozóan például a Grosswiese Zrt. 191 millió forint adózott eredménnyel zárta az évet, és a közgyűlés jegyzőkönyvében az áll, hogy a részvényesek egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a nyereségből kifizetett osztalék teljes egészében Lázár Jánost illeti. Anélkül, hogy bármiféle indoklást adtak volna, ez megkérdőjelezhetővé teszi a cég működésének átláthatóságát.
Az elmúlt három évben zajló osztalékfizetések szintén felvetnek kérdéseket. A Grosswiese Zrt. 2023-ban vette először fontolóra az osztalék kifizetését, lényegében mindjárt 58,8 millió forintot juttatva el Lázár János számára. Az államigazgatásban betöltött funkciójának fényében mindez hiteltelenné teheti őt, hiszen a társaságok pénzügyi ügyeivel behatóbban foglalkozó szakértők gyakran firtatják az effajta összefonódásokat és megállapodásokat.
A miniszter a vagyonnyilatkozata alapján közel 40,93%-os részesedést tüntetett fel a Grosswiese Zrt.-ben, ami alapján elméletben évente 70 millió forint osztalékra lenne jogosult. Az eddig felhalmozott osztalék, a jegyzőkönyvek szerint azonban kizárólag az ő zsebében landolt. Ez a gyakorlat pedig gyakorlatilag visszaélésként értelmezhető, amely erősíti a politikai és gazdasági hatalom összefonódásáról szóló narratívát.
Lázár János már a legutóbbi lakossági fórumon is próbálta hárítani a felelősséget, kijelentve, hogy „marha egyszerű, semmi titok nincsen benne”. Mindez azonban közel sem elegendő ahhoz, hogy a közvélemény bizalmát az átláthatóság irányába terelje. Valójában a történet még mindig tele van kérdésekkel, és a közvélemény továbbra is várja a válaszokat a minisztertől és a vele kapcsolatban álló üzleti partnerektől. A kérdés immár nem csupán a politikai hatalommal, hanem a jogi-adózási vonatkozásokkal is összefonódik, hiszen ha egy magánszemély lemond az osztalékáról, az adózási bonyodalmakat vonhat maga után.
A következő hónapokban valószínűleg továbbra is megmarad a figyelem a Lázár János körüli ügyek körül, hiszen a társadalom nem zárkózik el a valóságtól, amelyről már eléggé sok spekuláció és aggodalom övezi a politikai elit hagyományos üzleteit. Lázár nyilatkozatai lehet, hogy sikereket aratnak a politikai színpadon, de a gazdasági etikai normák határvonalát továbbra is fenntartja a cégekkel való kapcsolata.
A Grosswiese Zrt.-vel kapcsolatos események tehát nem csupán egy cég ügyviteléről szólnak, hanem a politikai, gazdasági és adózási rendszerek összefonódásáról is, amely a jövőben is kérdéseket vet fel a közvéleményben.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2026/01/16/lazar-janos-batidai-vadaszhaz-osztalekfizetes-grosswiese/
