Az infláció újra 4 százalék alá csökkent
2025. december 9-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bejelentette, hogy a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ezzel visszaesve a 4 százalék alá. Ez az adat a magyar jegybank célzási sávjának (3% ± 1%) alsó határát jelenti, ami kedvező fejlemény a gazdaság szempontjából.
A 3,8 százalékos átlagon belül az élelmiszerek ára 3,2 százalékkal emelkedett, miközben a vendéglátás nélküli számítás esetén csupán 0,6 százalékos emelkedés tapasztalható. Érdemes kiemelni, hogy egyes alapvető élelmiszerek, mint a tojás és a kávé, drágulási mértéke meghaladta a 10 százalékot, míg más termékek, például a margarin ára 28,3, a liszté 15,3 százalékkal nőtt.
Emellett a háztartási energiáért átlagosan 9,8 százalékkal kellett többet fizetni, a vezetékes gáz pedig 22,0, az elektromos energia 2,1 százalékkal drágult. Ezen adatok mellett a szeszes italok és dohányáruk ára 7,5 százalékkal emelkedett, jelentős különbséggel, amely a dohánytermékeket 9,0 százalékos drágulásra kényszerítette.
Részletesebb inflációs időszak-elemzés
Hónap viszonylatában novemberben a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek, míg az élelmiszerek ára csupán 0,2 százalékkal emelkedett. A tojás ára 3,6, az étolaj 2,7, a büféáruk 1,1 százalékkal drágult, ellentétben a gyümölcs- és zöldséglével, amelyeknek ára 3,2, a csokoládénak és kakaónak pedig 3,1 százalékkal csökkent.
A maginfláció, amely az élelmiszerek és energiaárak hatásától mentes, éves szinten 4,1 százalékos volt. Ezen kívül a nyugdíjas fogyasztói árindex 3,7 százalékos növekedést mutatott.
Elemzői vélemények az inflációs adatokkal kapcsolatban
Kiss Péter, a pénzügyi intézetek elemzője, a csökkenő inflációs tendencia mögött az árstopok és a kedvező bázishatásokat jelölte meg, hozzátéve, hogy a következő hónapokban további mérséklődés várható. Az elemzők úgy vélik, hogy a forint erősödése, az európai gázárak csökkenése, valamint a globális olajárak stagnálása hozzájárulhat a várható tendenciákhoz.
Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője, alátámasztotta, hogy az inflációs jelentés az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult, és a maginfláció is stabilizálódni látszik. Ők az árszerkezetet és a havi árindexeket figyelembe véve nem várnak drámai átárazásokat.
Az OKSZ állásfoglalása az árrésstopról
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kifejezte, hogy az élelmiszer-árindex csökkenése miatt eljött az árrésstop kivezetésének ideje. Szerintük a csökkent árak és a növekvő költségek miatt a kiskereskedelmi szektor védelme érdekében sürgős lépésekre van szükség. Az árrésstop fenntartása szerintük nem segít a valós problémák megoldásában, sőt, rontja a helyi kisboltok helyzetét és a kereskedelemi lehetőségeket.
A jövőbeni döntések februárban várhatóak, addig a helyzet alakulása érdemben befolyásolhatja a kormány gazdasági stratégiáját.
A pénzromlási mérték csökkenése önmagában is kedvező, de hosszú távon fennálló inflációs nyomásokat és egyes termékek drágulását nem szabad figyelmen kívül hagyni.
