14. havi nyugdíj: Ki a felelős a finanszírozásért?
A legfrissebb hírek szerint a kormány nem tervezi a 14. havi nyugdíj bevezetését a nyugdíjkassza terhére. Orbán Viktor miniszterelnök ugyan hangsúlyozta, hogy óvatosan kell bánni a nyugdíjak kérdésével, de Lázár János építésügyi miniszter már a bevezetést tervezi.
A nyugdíjkassza óriási kiadásokkal küzd, és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nyilatkozata szerint jövőre körülbelül 7700 milliárd forintot költenek nyugellátásokra. Ez a költségvetés legnagyobb tétele, azonban a kormány még így is készít ígéreteket az időseknek.
Finanszírozási problémák
A 2026. évi költségvetési javaslat szerint a nyugdíjakra és ellátásokra elkülönített források nem tükrözik a 14. havi juttatás költségeit. A szakemberek körében számos kérdés merül fel, hogyan lehetne egyáltalán megvalósítani a várva várt juttatást, ha az államtól független forrásokból kellene fedezni a költségeket.
Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter már májusban jelezte, hogy 7700 milliárd forintot különítettek el, aminek részeként szerepel a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium is. Az idei novemberi nyugdíjkorrekciót figyelembe véve a várható kiadás reálisan 7816 milliárd forintra nőhet, de e számításokban a 14. havi juttatás már nem szerepel.
Az állami ígéretek és a valóság
Bár a kormány tüntetőleg ígér, a valóság kíméletlen. Farkas András, nyugdíjszakértő figyelmeztet, hogy maga a 13. havi nyugdíj sem rendelkezik megfelelő járulékfedezettel, így azt is a költségvetés más forrásaiból kell finanszírozni.
Most, amikor egyre több időseket érintő intézkedés kerül szóba, érdemes elgondolkodni arról, hogy azok mögött milyen anyagi realitások állnak. Az állami források szűkössége és a folyamatos ígéretek éles ellentétben állnak egymással, és a nyugdíjasok helyzete továbbra is kérdéses.
