Tovább növekvő államadósság és lakossági állampapírok teljesítménye
A közelmúltban tapasztalt magyar devizaadósság növekedése rávilágít arra, hogy a kormány számára immár elérhetetlenné vált a korrekt, alacsony költségű megoldások alkalmazása. Az államnak sokkal drágább prémiumokat kell fizetnie a lakossági kötvények után, ami már régóta figyelmeztetés a pénzügyi stabilitás szempontjából.
Júniusban a devizaadósság aránya több mint 32 százalékra ugrott, ami egy évtizede nem volt példa. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jelentős dollárkötvény-kibocsátásai nemcsak hogy túlszárnyalták a tervezett célszámokat, de a költségvetési hiány pótolására is indokolták e lépéseket. Az aktuális államháztartási helyzet pedig nem is tűnik javulónak; a kormány folyamatosan újabb devizakötvényeket bocsát ki, amelyekkel a finanszírozást próbálja biztosítani.
Kockázatok a devizalapú eladósodás hátterében
Felmerül a kérdés, hogy milyen következményekkel járhat a jövőbeni devizakötvény-kibocsátás. Orbán Viktor kijelentése, miszerint a finanszírozásBreezelt a pénzpiacokról is, komoly aggodalmat keltett, hiszen a devizából való eladósodás hosszú távon csak súlyosbítja a helyzetet. Ha a brüsszeli források nem érkeznek meg időben, a költségvetés lehetséges csődbe kerülése elkerülhetetlenné válik.
A magyar államadósság emelkedése lehetőséget ad arra, hogy a kormány mindig a pénzügyi válság kétélű kardjával játékba kezdjen. A devizaadósság megnövekedése nemcsak a lakosságot, hanem a jövőbeli gazdasági stabilitást is veszélyezteti, ezzel egyidejűleg pedig a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom is csorbát szenvedhet. Az adósságok folyamatos halmozása világosan mutatja, hogy a kormány egyre inkább kétségbeesetten keresi a megoldásokat, bármilyen áron, a következmények figyelmen kívül hagyásával.
