Mától gigabírságot kaphatnak a környezetszennyező cégek
Hatályba lépett a környezetvédelmi bírságok összegének emeléséről szóló kormányrendelet, amelyet október 9-én hirdettek ki a Magyar Közlönyben. A kihirdetés és a hatálybalépés közötti 16 nap a vállalkozások és a hatóságok felkészülését szolgálta.
A 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozásoknál az engedélytől eltérő tevékenység miatt kiszabható környezetvédelmi bírság felső határa 2 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelkedik, az előző évi nettó árbevétel 5 százalékában meghatározott korláttal.
Ha a vállalkozást a megelőző öt évben legalább kétszer bírságolták környezetszennyezés miatt, vagy ebben az időszakban környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosítást okozó jogsértést követett el, az újabb bírságnak el kell érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább az 5 millió forintot, a felső korlát figyelembevételével.
A jogi személyek és más szervezetek hulladékgazdálkodási bírságának eddigi főszabály szerinti 500 millió forintos felső határa megszűnik, az összeget továbbra is a rendeleti tételek és számítási szabályok határozzák meg. A természetes személyek 50 millió forintos hulladékbírság-maximuma változatlan marad.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium az intézkedést azzal indokolta, hogy egyes nagy környezetterheléssel járó tevékenységek jelentős nyereséget hozhatnak, miközben a szennyezés következményeit sokszor a környéken élők és a társadalom viseli. A cél, hogy ne érje meg a bírságot előre betervezni a működés költségei közé, és annak megfizetésével ne lehessen elkerülni az egészség és a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket.
A tárca hangsúlyozta, a környezetvédelmi bírság nem adó, kizárólag jogsértés esetén szabható ki. A szigorítás arra is szolgál, hogy a szabályokat betartó cégek ne kerüljenek versenyhátrányba azokkal szemben, amelyek a környezetvédelmi kötelezettségeik megszegésével takarítanak meg költségeket.
A bírságösszegek emelése elsősorban a jelentős környezeti igénybevétellel járó, engedélyköteles tevékenységeket érintheti, így az akkumulátorgyártást, a vegyipart, az energiaipart, valamint a nagy kapacitású mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket.
A mostani változtatást megelőzően, 2025 tavaszán az engedélyeztetési, levegővédelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási bírságokat szabályozó, valamint a felszíni víz védelmére vonatkozó rendeletmódosításokkal kétmilliárd forintra emelték a vállalatokra kiszabható bírságok felső tételét.
