A startupszektor javaslatokat tett a vagyonadó tervezetéhez
A magyar startup-ökoszisztéma vezető alapítói, befektetői és szakmai partnerei közös állásfoglalást és módosító javaslatokat készítettek a 2027 elejétől bevezetni tervezett vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz.
A tervezet fő szabálya szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra 100 milliárd forintig évi 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó vagyonrészre pedig 1,5 százalék adót kellene fizetni.
A szakmai szervezet oldalán közzétett nyilatkozat szerint a vagyonadó-tervezet a kockázati tőkéből működő startupalapítókra valós anyagi helyzetükhöz képest aránytalan terhet ró, és könnyen fizetésképtelen helyzetet teremthet. A javaslatcsomag aláírói között megtalálható Simó György, a Day One Capital partnere, Birmacher Barnabás, a Bitrise platform társalapítója és Pistyur Veronika, az Oktogon Ventures partnere is a startupszektor számos más szereplője mellett.
Álláspontjuk szerint ha a vagyonadó nem veszi figyelembe a startupokra jellemző kockázati profilt, valamint befektetési és értékelési sajátosságokat, akkor nem fogják leváltani az unikornisok a zebrákat, és lehetetlen helyzetbe kerül, aki nemzetközi piacon skálázódó innovatív céget épít Magyarországról indulva.
A startupok világában az unikornis azt a kockázati tőkére nagymértékben támaszkodó vállalkozási modellt takarja, amelynek célja a lehető leggyorsabb növekedés, gyakran azzal együtt is, hogy egy piac minél teljesebb dominálása érdekében évekig veszteségesek maradnak. Ilyen projekt volt például az Airbnb vagy a magyar Prezi is.
A módosító javaslatcsomag egyik fő pontja szerint nem realizálható vagyonból nem lehet adót fizetni. A startupalapítók részesedését befektetői jogok terhelik, nem eladható, osztalékot nem hoz, és statisztikailag nagy az esélye, hogy soha nem realizálódik. A javaslat szerint a startupalapítói részesedések értéke ne számítson bele a magánvagyonba addig, amíg egy exit után valóban nem realizálódik.
A javaslatcsomag szerint nem egyértelmű az értékszámítás sem. A tervezet a nem tőzsdei részesedést képlettel vagy független cégértékeléssel értékeli, a képletalapú értékelés azonban valószínűleg nem használható részvényesi megállapodás, eltérő jogú részesedés vagy külföldi anyavállalat esetén, pedig ezek a kockázati tőkéből növekedő startupok alapesetei. A javaslat szerint az alapeseti képletnek külföldi anyavállalat és kockázatitőke-szerződések esetén is alkalmazhatónak kell lennie.
A javaslatcsomag rámutat arra is, hogy a befektető pénze nem az alapító pénze. A befektetési körök összege a cég saját tőkéjébe kerül, és a szellemi tulajdonra költött rész aktivált értékként a mérlegben marad, így a képlet a befektetők pénzét adóztatja az alapítónál. Példájuk szerint egy 40 millió dolláros seed kör után egy 60 százalékos alapító évi mintegy 17 millió, egy 100 millió dolláros Series A után egy 55 százalékos alapító évi mintegy 55 millió forint vagyonadót fizetne, többszörösét az éves fizetésének. Javaslatuk szerint a befektetők likvidációs preferenciáját le kellene vonni a saját tőke értékéből.
A startup-cégértékelések kiszámíthatatlanságára is kitérnek: a befektetési kör ára a jövőbeli lehetőségeket árazza, nem a jelenlegi teljesítményt. A 2022-ben még 17,5 milliárd dollárra értékelt Mirót idén 1,36 milliárd dollárért vásárolták meg. Ha a független értékelés során az utolsó befektetési kör árazása lenne az adó alapja, egy 100 millió dolláros értékelésnél egy 60 százalékos alapító évi mintegy 191 millió, egy 1 milliárd dolláros értékelésnél egy 55 százalékos alapító évi mintegy 2,25 milliárd forint adót fizetne. A javaslat szerint a finanszírozási körök árazása nem lehetne kötelezően mérvadó a független értékelésnél.
Nemrég Kármán András pénzügyminiszter további részleteket osztott meg a készülő vagyonadó-tervezetről.
