Mesterséges intelligencia a hazai agráriumban – Így alakítja át a vidékfejlesztést az AI
A mesterséges intelligencia (AI) örvendetesen gyorsan terjed, a hazai mezőgazdaságban is egyre inkább megjelenik. Az Európai Unió mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozásának bevezetésével a hazai vidékfejlesztési szakemberek képzése is megkezdődött. A Nemzeti KAP-hálózat Innovációt Támogató Egysége (ITE) és a Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egység (VTE) együtt dolgozik azon, hogy a legújabb digitális ismeretek elérhetők legyenek a vidéki közösségek számára.
Az uniós mesterséges intelligencia rendelet kulcsfontosságú eszköz lehet a mezőgazdasági praktikumok reformálásában, azonban a technológiai újdonságot kísérő szkepticizmus leküzdése nem kevésbé fontos. A LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS) számára kidolgozott webinárium-sorozat célja, hogy a résztvevők megtanulják, hogyan integrálják az AI-t a mindennapi feladatellátásukba.
Az innováció és a digitalizáció szerepe
Kránitz Lívia, az ITE vezető szakértője hangsúlyozta, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) céljai között szerepel a digitális technológiák elterjedése, amely nagymértékben hozzájárulhat az ágazat modernizációjához. Az új technológiák, mint például a szenzorok és a mesterséges intelligencia, lehetővé teszik a gyors reagálást a klímaváltozás, a munkaerőhiány és a piaci bizonytalanságok kihívásaira.
A mesterséges intelligencia elterjedése következtében azonban sokan még mindig az adatok megbízhatóságában és a jogi keretek homályosságában bíznak, ami miatt a digitalizáció támogatása kulcsfontosságú képzési cél lett. Az uniós rendelet értelmében a magánfelhasználóknak is megszokottá kell válniuk az MI-vel való együttműködésben.
Tudásátadás a LEADER HACS-ok számára
Fieszl Csaba, a VTE szakmai igazgatója elmondta, hogy a LEADER HACS-ok képzése 2026-ban indult, és már korábban is sor került GDPR-témájú képzésekre a munkaszervezetek számára. Az AI-webinárium ötlete a résztvevők igényfelmérése során merült fel, amelyeket az AÉM IH szakértői küldtek el.
Az AI kijelölésének célja az volt, hogy segítsék a HACS-ok munkatársait a mindennapi feladataik ellátásában, lehetőséget biztosítva a gyakorlati tudás megszerzésére, beleértve például a ChatGPT és más AI-megoldások alkalmazását.
Hiányzó tudás és a kiadványok szerepe
Kránitz Lívia szerint a hazai mezőgazdaságban sok esetben hiányzik a strukturált tudás az AI-ról, és egyes uniós irányelvek fordítás nélkül érkeztek. Emellett sokan félreértették a mesterséges intelligencia rendeletet, amelynek egyes részei már most is érvényesek. Az ITE képzéseivel és kiadványaival iránytűt biztosít a változó szabályozásban, amely elengedhetetlen a jövőbeni alkalmazáshoz.
Képzési anyagok felépítése
A képzési anyag első része a szabályozási környezetről és az uniós finanszírozási programokról szól, amelyhez jogi szakértők nyújtottak támogatást. Ezt kiegészítve olyan gyakorlati tudásanyag készült, amely az AI irodai alkalmazásaira és promptmérnökségére összpontosít.
Fieszl Csaba megjegyezte, hogy a résztvevők nem fejlesztőként, hanem felhasználóként tanulják meg a mesterséges intelligencia használatát, így a képzés célja az elméleti ismeretek átadása mellett a gyakorlatias alkalmazásra is hangsúlyt helyez.
Hosszú távú szakmai felkészültség biztosítása
Kránitz Lívia kiemelte, hogy a jogi és szabályozási ismeretek elsősorban a szaktanácsadók és a közigazgatás számára fontosak, míg a gyakorlatias tudás minden csoport számára hasznos. Az ITE munkatársai nemzetközi AI-képzésekhez csatlakoznak, amelyek által folyamatosan naprakészen tudják tartani a tudásukat, biztosítva ezzel a hosszú távú szakmai fejlődést.
