Módszertani megfontolások a vagyonadó bevezetéséről
A vagyonadó jelenlegi formája nem csupán a kis- és középvállalkozások (KKV) érintettsége miatt képezi a szakmai viták középpontját, hanem azért is, mert a kormány számára is komoly kihívásokat hozhat. A szakemberek aggályai szerint, ha a tervezet végleges formában megvalósul, az már-már egy különadónak minősül a KKV-k számára, mivel a vállalkozások nem rendelkeznek a nagyobb vagyonok mobilizálásához szükséges eszközökkel.
Érdekes helyzet alakulhat ki, ha például egy Magyarországra költöző kínai befektető mentesül a vagyonadó alól, míg a helyi vállalkozók, akik évtizedek munkájával felhalmozták vagyonukat, viselik az adó súlyát. E kérdéskört a kormányzat is átgondolja, és már konzultációt is kezdeményezett a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületével, valamint a STEP Hungary szakmai szervezetekkel.
A társadalmi elvárások és a gazdasági realitások összeütközése
A vagyonadó népszerűségének növekedése várhatóan fokozza a társadalmi feszültségeket is. A közvélemény számára már most világos, hogy nemcsak a költségvetés hiányát kell kezelni, hanem azt az elképzelést is, hogy a múltbeli sérelmeket valahogyan kompenzálni kell. Az emberek elvárása az, hogy azok, akik az elmúlt 15 év politikai és gazdasági döntései következtében hátrányos helyzetbe kerültek, azonnal érezzék a változást a vagyonadó bevezetésével.
Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője rámutatott, hogy a kezdetben 5 milliárd forintra tervezett vagyonadó sávhatár csökkentése 1 milliárd forintra olyan lépés, amely indokolatlanul sok embert érinthet. Míg az 5 milliárd forintos határ alatt vízből kimaradnának sokan, addig az 1 milliárdos sáv behúzza a szegmensbe a KKV-kat is, amelyek esetében a vagyon gyakran vékonyabb, mint a piacon tapasztalható előnyök.
A nemzetközi gyakorlat és a múlt tanulságai
A vagyonadó bevezetésének tapasztalatait a nemzetközi példák is árnyalják. Az OECD jelentései megmutatják, hogy számos ország már kiiktatta ezt az adónemet, mivel a tapasztalatok alapján a tőkemenekítés, a szűk adóalap és az adóelkerülés dominált. Olyan országok, mint Franciaország és Németország is azt tapasztalták, hogy a várt bevételek nem realizálódtak, sőt, az állam költségvetési hiánya olyan mértékben nőtt, hogy a brutto nettó különbség már nem volt fenntartható.
Változások szükségessége a javasolt rendszerben
Elengedhetetlen a meglévő adórendszer átszervezése, a vagyonadó tervezetének belátását pedig elengedhetetlenül szükséges feltételként kezelni. A Kormány számára kulcsfontosságú, hogy a fluktuáló tőkék elkerülése érdekében olyan szabályozást alakítson ki, amely összhangban áll az európai normákkal és nem ösztönzi a vagyonosokat a kivándorlásra. A külföldi befektetők mentesítése továbbá súlyos versenyhátrányt teremthet, amely megkérdőjelezi a hazai vállalkozások jövőjét.
Fontos, hogy a kormány tisztázza, hogy nettó vagy bruttó vagyonadót kíván-e kivetni, és a javasolt törvénytervezet keretein belül kerüljön kidolgozásra az a mechanizmus, amely nem duplázza meg a már megfizetett adókat.
Következő lépések és a jövőbeni tervek
A vagyonadó kérdéseiben eddig nem rögzítettek konkrét határidőket, és a Kormány a terület boncolgatására időt kíván hagyni a szakmai szervezetek véleményét követően. A tervezet megjelenésének várható időpontja 2028 január elseje, amit azonban nem lehet kötötten kifejezni, hiszen a jogi és gazdasági keretek alapos felmérése és elemzése elengedhetetlen még a végső döntés előtt.
