Nagy a baj a 14. havi nyugdíjjal az Európai Bizottság szerint
A legfrissebb jelentések szerint a magyar nyugdíjkiadások jelentős költségvetési kockázatokat rejtenek, amelyek súlyos méltányossági problémákhoz vezethetnek. Az Európai Bizottság friss országjelentése szerint a magyar nyugdíjrendszer számos problémával küzd, amit a Portfolio.hu is megjegyzett. A jelentésben hangsúlyozták, hogy a nyugdíjkiadások várhatóan jelentősen megemelkednek, ami akár a GDP 100%-át is elérheti a következő évtizedben, ha a kormány nem lép lépéseket a helyzet javítása érdekében.
Azt is kiemelték, hogy az előző kormány intézkedései ellenére nem történt érdemi előrelépés a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Az új nyugdíjak emelése a növekvő bérekhez van kötve, míg a régi nyugdíjak csak az inflációval arányos emelést kaptak, ennek következtében a korábbi nyugdíjak jelentősen leszakadtak a friss nyugdíjak mögött. Továbbá, az átlagnyugdíj is erőteljesen alulmúlja a bérek növekedését az elmúlt másfél évtized során.
A 14. havi nyugdíj, amely ugyan megemeli az átlagos nyugdíjszintet, nem oldja meg a jövedelmek közötti különbségeket. Ez a megoldás nem segít jobban az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasokon, miközben hosszú távon növeli a költségvetés terheit. A jelentés kitér a járulékplafon hiányára is, amely bár növeli a költségvetés bevételeit, mégis magas nyugdíjkiadásokat generál, amikor az érintettek nyugdíjba vonulnak.
A jövőt érintő következmények között szerepelhet, hogy Magyarország a túlzottdeficit-eljárás keretein belül szigorúbb ellenőrzések elé nézhet. A szakértők, például Farkas András is figyelmeztettek arra, hogy a 14. havi nyugdíj finomítása elengedhetetlen a kisnyugdíjasok érdekében. A jelentések szerint a 14. havi nyugdíjval kapcsolatban további viták terjedhetnek el, mivel a költségvetési hiány megoldása még mindig megoldatlan.
