Az OECD Visszafogta a Magyar Gazdasági Növekedés Előrejelzését
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-ban mindössze 1,6%-os bővüléssel számol. Ezzel a prognózissal a szervezet visszafogottabb képet fest a jövőbeli növekedésről, mint az előző decemberi előrejelzésében, amikor még 1,9%-os növekedést vártak 2026-ra. A várakozások szerint 2027-ben a gazdaság növekedése 2%-ra nőhet.
A legfrissebb előrejelzés figyelembe veszi az energiaárak emelkedését, az üzemanyagár-plafonok kivezetését, valamint az euróövezet gyenge növekedését, amelyek egyaránt fékezhetik a fejlődést. Az OECD szakértői rámutatnak arra, hogy a lakossági fogyasztás növekedése rövidtávon lassulásra számíthat, még annak ellenére is, hogy a bérek emelkedése és a személyi jövedelemadó csökkentése kedvező hatással vannak a háztartásokra.
A beruházások tekintetében a helyzet kedvezőbbnek tűnik: az OECD arra számít, hogy a 2022 és 2025 közötti időszakban tapasztalt 16%-os visszaesés után javulás érkezik, amelyet részben a korábban blokkolt uniós forrásokkal folytatott tárgyalások előrehaladása indokolhat.
Érdemes megjegyezni, hogy az OECD által megfogalmazott várakozások mérsékeltebbek, mint a decemberi előrejelzésben megjelenő adatok. Az előrejelzés szerint a magyar gazdaság stagnálása a közelmúltban valóban érzékelhető volt: 2023-ban 0,7%-os csökkenést, 2024-ben 0,6%-os, majd 2025-ben mindössze 0,3%-os növekedést produkált.
A legutóbbi öt év viszontagságos képet fest a gazdasági teljesítményről: a koronavírus-járvány után 2021-ben a GDP 7%-kal nőtt, 2022-ben az előre hozott választások során tapasztalt kiadások, valamint az erős korai félév miatt szintén 4%-os növekedést mutattak. Ezzel szemben 2023-ban visszaesés, majd 2024-ben és 2025-ben stagnálásközeli teljesítménnyel kellett szembenézni.
Az OECD a kamatpolitika terén sem vár gyors változást. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan nem változtatja meg az irányadó kamatszintet, és a szervezet előrejelzése szerint a kamatcsökkentésre csak 2027-ben kerülhet sor. Továbbá a szervezet figyelmeztet arra, hogy a vártnál erősebb energiaár-emelkedés rontja a növekedési és költségvetési kilátásokat, ugyanakkor a megállapodások az uniós forrásokkal javíthatják a gazdasági bizalmat és élénkíthetik a beruházásokat.
