MOL-vezetők részvényeladásának gyanús időzítése
A Mol Nyrt. néhány vezetője több mint másfél milliárd forint nyereséget realizált a részvényeladásokból, miután a Barátság kőolajvezeték szállítása leállt. A tőzsdei kisbefektetők jogszerűtlen kereskedést sejtenek, mivel a vezetők az orosz kőolaj szállításának leállításáról való hallgatás mellett adták el részesedéseiket.
Az elmúlt hónapban négy MOL-vezető, köztük Székely Ákos, Ratatics Péter, Anthony Radev és Járai Zsigmond, összesen 1,5 milliárd forint értékben értékesítette részvényeit. Székely Ákos például január 27-én 29 852 darab Mol-részvényt adott el átlagban 3978 forintos áron, amiből 118 751 256 forint bevételre tett szert. Ratatics Péter két nappal később 52 795 részvényt értékesített, amelyből 201 676 900 forint nyereséget könyvelhetett el.
A legnagyobb nyereséget Anthony Radev érte el, aki február 5-én 160 072 darab részvényt adott el 4013 forintos átlag áron, így 642 368 936 forint bevételre tett szert. Járai Zsigmond szintén sikeres volt, február 6-án 150 620 darab részvényt értékesített 4016 forintért, ami 604 889 920 forint nyereséget eredményezett számára.
Optimális időzítés és árfolyam-emelkedés
A Mol-vezetők részvényeladása figyelemre méltó mértékben egybeesett a részvényárfolyam emelkedésével. Az elmúlt öt év során az árfolyam ritkán haladta meg a 3000 forintot, ám idén januárban már 4128 forintra nőtt, ami történelmi csúcsot jelentett. A legsikeresebb eladások éppen a kőolajszállítás leállását megelőző időszakban történtek, amikor a vezetők tudomásuk volt a közelgő piaci változásokról, a közlemény viszont késlekedett.
Részvényjuttatási program és árfolyam-ingadozás
A Mol-vezetők emellett jelentős részvényjuttatásban is részesültek. Hernádi Zsolt, a cég vezére, például január közepén 178 886 darab részvényt kapott ingyen. Mindezek után az árfolyam február 12-re 3800 forint körüli értékre csökkent, amely az eladások sikerét és a vezetők stratégiai döntését is hangsúlyozza.
Az eladási közzétételek csupán a Barátság vezeték megsérülése után készültek el, és a Mol Nyrt. nem tette közzé, hogy az alapanyagellátás leállt. A vezetők a legelőnyösebb piaci helyzetben értékesítették részvényeiket, ami éles kritikai reakciókat váltott ki a nyilvánosságban.
Összegzés
A Mol-vezetők részvényeladási ügyletei nemcsak a cég pénzügyi helyzetét, hanem a cégvezetés átláthatóságát is megkérdőjelezik. A következő időszakban várhatóan további vizsgálatok indulnak a bennfentes kereskedés gyanúja miatt, amelyek révén kiderülhet, hogy a piaci információk tudatos eltitkolása történt-e, vagy sem.
