Bod Péter Ákos: A magyar gazdaság argentin példája
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a Pénzcentrumnak adott interjújában a magyar társadalom és gazdaság dél-amerikanizálódását elemezte. Rávilágított, hogy a jövedelmek eloszlása Magyarországon egyre inkább az argentín struktúrára hasonlít, ahol a kiemelkedően gazdagok és a szegénységben élők közötti szakadék folyamatosan növekszik. A magyar népesség egy jelentős része az alsó rétegekhez tartozik, míg a gazdag elit továbbra is megőrzi iránta irányuló befolyását.
A volt jegybankelnök szerint a politikai populizmus erősödése a kétezres évek elején kezdődött, ami abból fakadt, hogy a politikai vezetők ígéreteket tettek az állami támogatásokról a szegényeknek és a gazdagoknak egyaránt. Az állam azonban csak annyit tud juttatni, amennyit képes valahonnan elvonni, ami a fenntarthatóság kérdését veti fel.
Bod felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam rátelepedett a társadalomra, elfojtva a versenyt és rendkívül magas adókat kiszedve az üzleti szektorból, például különadókkal és bankadókkal. Eközben a politika egyes kedvezményezett vállalkozók támogatására összpontosít, elfeledkezve a hazai ipar valódi védelméről.
Azt is megjegyezte, hogy Magyarországon paradox módon a legszegényebb falvakban élők és a gazdagok is a kormányt támogatják. Míg a gazdagok a megszerzett vagyonuk védelmét keresik a kormányban, addig a szegények, akik nem látnak perspektívát a felemelkedésre, szintén a kormánytól várnak védelmet különböző kockázatokkal szemben. A középosztály, amelynek felemelkedését blokkolják, az ellenzék mellett áll, várva a változásra.
Bod Péter Ákos szerint érdemes megjegyezni, hogy az argentin párhuzam nem mindig állja meg a helyét, hiszen Magyarország uniós tagsága tompította az olyan elmozdulásokat, amik Argentínában már bekövetkeztek. Az EU-tagság segít visszafogni az olyan folyamatokat, amelyek az állam fokozott beavatkozásához vezethetnek, és ez a gazdaság nemzetköziesedését is lehetővé teszi.
A középvállalkozók távolmaradása a hazai piacról részben a korábbi piaci lehetőségek hiányának tudható be, sokan belefáradtak a jelenlegi gazdasági működésbe, így ambícióikat veszítve kénytelenek elveszíteni a versenyképességüket. A kisvállalkozások alacsony termelékenysége tovább fokozza a problémát, hiszen ha nincs elegendő számú termelő munkahely, akkor a megfelelő jövedelem és kereslet is hiányozni fog a piacon.
Bod Péter Ákos véleménye szerint az oktatásba való állami befektetések elengedhetetlenek lettek volna, ahelyett, hogy az adókedvezmények révén összeszerelő üzemek létrehozásában bíztak volna a gazdasági fellendülésben. Kiemelte, hogy a helyzet megoldásához új generációs kezdeményezések szükségesek, amelyek képesek lennének realitásokat változtatni Magyarország jövőjében.
