Kötelezettségszegési eljárások Magyarország ellen az EU részéről
A közelmúltban az Európai Bizottság bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mivel az ország számos uniós szabályt megszegett. Az eljárás középpontjában a hulladékgazdálkodási koncesszió odaítélésének folyamata áll, amelyből kiderült, hogy a jogosultsági kritériumok diszkriminatívak voltak, és hogy a koncesszió tizenkét éves időtartama meghaladja az uniós irányelvben meghatározott maximumot. Az EU célja a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódjának biztosítása, amely érdekében az irányelv által megfogalmazott szabályokat célszerű és pontos módon kellene alkalmazni.
A magyar állam 2022-ben köttetett szerződés alapján a Mol Nyrt.-t bízta meg a lakossági hulladék kezelésével, ami kritikus helyzetet teremtett, mivel a fényképviselők szerint a koncesszió feltételei jogsértően lettek módosítva, megsértve így az uniós normákat.
Kibertámadások és a Magyarországra vonatkozó figyelmeztetések
Továbbá, a Bizottság felhívta Magyarországot, Észtországot és Lengyelországot, hogy tartsa be az EU kibertámadásokkal kapcsolatos irányelveit. Az EU kiberbűnözés ellen harcoló jogi keretének szerves részét képező irányelv a tagállamokat a nemzeti törvények megerősítésére és büntetőjogi szankciók bevezetésére kötelezi, különösen nagyszabású kibertámadások esetén. Az uniós testület arra figyelmeztetett, hogy Magyarország nem ültette át maradéktalanul az irányelvet a nemzeti jogba, különös figyelmet fordítva az illegális lehallgatásra vonatkozó rendelkezésekre.
Büntetőeljárás reformja és a költségmentesség kérdései
A Bizottság kifejezte aggodalmát Magyarország és Bulgária esetében is a büntetőeljárás során gyanúsítottak és vádlottak költségmentességének terén, mivel a költségmentességhez való hozzáférés nem feltétlenül garantált minden érintett számára. Az irányelv célja a jogok közös minimumszabályainak biztosítása az EU-ban, ami jelenleg nem teljesül, mivel a költségmentesség megadásának feltételei szigorúbbak a szükséges védelemhez képest.
A fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos rendszerek átalakítása
Az Európai Bizottság arra is figyelmeztette Magyarországot, hogy sürgősen lépjen a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokhoz kapcsolódó támogatások fokozatos kivezetése érdekében. Az uniós jogszabályok célja, hogy 2050-re teljes mértékben dekarbonizált épületállományt hozzanak létre, amely csökkentheti az európai polgárok energiaszámláit is.
Közúti infrastruktúra és a vonatkozó uniós szabályok
A közúti infrastruktúrával kapcsolatos uniós szabályok helyes átültetésére is felhívták a figyelmet Magyarország esetében. Az irányelv alapvető célja a közúti használati díjak és a külső költségek harmonizálása az EU tagállamaiban. Jelenleg Magyarország, valamint Csehország és Ausztria nem teljesen konform a szükséges jogszabályokkal, ami a nem rendszeres úthasználók számára hátrányos helyzetet teremt.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/11/21/kotelezettsegszegesi-eljaras-mohu-europai-unio/
