Bajba Jutott Oroszország: Gazdasági Változások és Adóemelések
Oroszország gazdasága, három évvel a háború kitörése után, látszólag még működik, de a valóság mögött egyre aggasztóbb jelek mutatkoznak. 2025-re a növekedés üteme alig éri el az 1%-ot, míg a költségvetési hiány folyamatosan nő. A Kreml szeptemberben lépett, és bejelentette az áfa 22%-ra emelését, hogy pótolja a csökkenő bevételeket. Az állítások szerint az orosz gazdaság képes ellenállni a szankcióknak, de az adatok ennek ellenkezőjét sugallják.
Változó GDP-előrejelzések
A kormány a legutóbbi időszakban kénytelen volt csökkenteni a GDP-növekedési előrejelzését, amely a kezdeti 2,5%-os célról 1,2%-ra módosult. Ezzel párhuzamosan a Rosstat statisztikái is egyértelmű lassulásra utalnak, az első félévben elért 1,4%-os, illetve 1,1%-os növekedéssel. Mindez arra figyelmeztet, hogy a gazdasági helyzet valójában lényegesen gyengébb, mint amilyennek azt a kormány bemutatja.
Adóváltozások és Költségvetési Nyomás
A költségvetés fenntarthatóságát a kormány hangoztatta, ám a valóságban most jelentős adóemelésekre kényszerülnek. Az áfa emelésének és az adóalap szélesítésének következményeként a kisebb vállalkozások számára újabb terhek jelentkeznek, amelyeket a fogyasztókra háríthatnak. Az Orosz Pénzügyminisztérium becslése szerint az új intézkedések évi közel 1000 milliárd rubelt hozhatnak a költségvetésbe.
A Hadigazdaság Dominanciája
A háború következtében Oroszország gazdasági szerkezete drámaian megváltozott, a hadiipar és a katonai kiadások váltak a növekedés motorjává. 2025-re a költségvetési hiány elérheti a 6%-ot, ami békeidőben példátlan, és a katonai kiadások a GDP 10-12%-át is kitehetik. Ezen kiadások már most is annyira terhelik a költségvetést, hogy a szociális és egészségügyi kiadások stagnálnak vagy csökkennek.
Inflációs Nyomás és Recessziók
A magas infláció és a gazdasági visszaesés komoly problémát jelent. A pénzromlás mértéke bár 8%-ra csökkent, a lakossági fogyasztás drámai módon visszaesett. A gazdaságpolitikai dilemma világos: ha a Kreml továbbra is finanszírozza a háborút, az infláció tovább nő; ha viszont megszorításokat vezetnek be, azonnal megmutatkozik a válság a termelésben. A hadiipar bérnövekedésekkel próbálja kompenzálni a stagnáló magánszektort, de a legtöbb ember stagnáló vagy csökkenő reáljövedelmet tapasztal.
A Jövő Kihívásai
A hadigazdaság lendülete mögött már felhalmozódtak olyan feszültségek, amelyek valószínűleg hosszú távon aláássák a gazdaság stabilitását. A háborús konjunktúra nemcsak a jövőbeni növekedést veszélyezteti, hanem a társadalmi feszültségeket is növelheti, hiszen a magas kamatok, a kereslet szűkülése és a hitelképesség csökkenése együttesen óhatatlan válságot idézhet elő.
